Bécsi adventi kirándulásról indultunk el visszafelé egy kis miskolci utazási irodával. Piros lámpát kaptunk, és a járdáról egy idős férfi kopogott az ajtón, hogy magyarok vagyunk nyissák ki. Megkérdezték nem e tudnánk őket elvinni legalább Hegyeshalomig, mert nem találták meg a buszukat, és otthagyták őket. Szerencséjükre az iroda igazgatónője is a buszon volt, és megsajnálta az idős házaspárt, és felvette őket a buszra, sőt Budapestig vittük őket. (engedély nélkül senkit nem veszünk fel a buszra!) A férfi elmondta árubemutatóra vitték őket Győr mellé, volt finom ebéd is ott, utána kivitték őket Bécsbe, fél 4-kor mondták, gyorsan szálljanak ki, és majd fél-7kor felveszik őket. Jelen esetben bizonyára az idős pár is hibázott, mert az is gond lehetett, hogy nem találtak vissza a sötétben a találkozási pontra, de hiába hívták a megadott telefonszámot nem vette fel senki elmondásuk szerint.
Tanulságul álljon itt ez a kis történet, mire vigyázzunk és figyeljünk és bizonyságul arról, hogy igenis vannak még önzetlen jó emberek az országban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése