Egyre rafináltabb csalási módszerekkel találkozhatunk az bankjegykiadó automatáknál és a bankkártyáknál is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy legyünk résen, ha szokatlan problémával találkozunk az ATM-nél, PIN-kódunkat pedig tartsuk fejben, ne hagyjuk kártyánk közelében!
A Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.
A csalással gyanúsított férfi (Fotó: police.hu)
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az ismeretlen elkövető 2011. július 7-én a Budapest XVIII., Gyömrői úton lévő pénzintézetnél lévő ATM automata bankjegy kiadó részét egy ismeretlen tárgyal kitámasztotta, miközben két ügyfél is készpénzt próbált felvenni.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.
A csalással gyanúsított férfi (Fotó: police.hu)
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az ismeretlen elkövető 2011. július 7-én a Budapest XVIII., Gyömrői úton lévő pénzintézetnél lévő ATM automata bankjegy kiadó részét egy ismeretlen tárgyal kitámasztotta, miközben két ügyfél is készpénzt próbált felvenni.
A tranzakció közben az egyik sértettnél az automata készpénzt nem adott ki azonban a másik sértett észrevette az idegen tárgyat, így a készpénzzel együtt kivette azt.
Mire kell figyelnünk, melyek a csalók legkedveltebb módszerei? Hogyan védekezhetünk a legelterjedtebb trükkök ellen?
1. Bankkártyaszámok vagy/és PIN kód megszerzése
A kártyát kibocsátó bank nevében telefonon felkeresik az ügyfeleket és kártyaadataikat (kártyaszám, esetleg PIN kód), vagy internetbank hozzáférésüknek adatait kérik el. Természetesen úgy sosem szabad megadnunk adatainkat, hogy minket kerestek meg. Olyan adatot, mint PIN kód vagy jelszó, pedig semmiképp, semmilyen körülmények között nem adhatunk meg! Ha a PIN kódunkat kérik, mindig legyünk rendkívül bizalmatlanok, mert nincs olyan helyzet, amikor jogosan kérhetik, így szinte biztos, hogy a PIN kód kérése bárhol, ami nem ATM vagy POS terminál, erősen csalás gyanús!
Ide tartozik az a módszer is, mely szerint kaphatunk olyan e-mailt, melyben a levélben lévő linkre kell kattintani ahhoz, hogy elérjük bankunk internetbankját. Ilyenkor egy, az eredetire megszólalásig hasonló weboldalon bekérik az ügyfél felhasználói nevét és jelszavát, majd kiderül, az internetbank nem működik. Hát persze, hogy nem, amikor az nem eredeti (bár átirányíthatják az eredetire is azzal az üzenettel, hogy valamilyen probléma miatt újból meg kell adni a belépési adatokat), addigra azonban már a csalók birtokában vannak az adataink! Az ilyen módszerekkel ezért sose engedjük kicsalni adatainkat. Internetbankot minden esetben úgy hívjunk elő, hogy kézzel beírjuk a webcímet a címsorba, vagy a kedvencek közül előhívjuk azt. Bankunk e-mailben sosem kér tőlünk ilyesmit!
2. Klónozás
A klón annyit jelent, hogy az egyszer létező kártyát valamiféleképpen megtöbbszörözik, és az eredeti és a klónja - annak felderítéséig - egyszerre létezik. És természetesen, amíg le nem bukik, más is fizet a mi kártyánkkal, pontosabban annak egy másával. A klónozásos kártyacsalásnál különösen fontos ellenszer a mobilbank szolgáltatás. A visszaélés különleges veszélye, hogy a visszaélés során a kártyabirtokos zsebében végig ott az eredeti kártyája és mit sem sejt arról, hogy közben mások a számláját használják.
3. Leragasztásos csalás
Ez a hiba csak egyes ATM-eknél fordulhat elő. Az ATM pénzkiadó nyílását a bűnözők leragasztják, mire a kártyabirtokos nem kapja meg a pénzét és azt a gép a ragasztási felületre ragadt pénz miatt visszahúzni sem tudja. Ellenszere lehet, ha a pénzkiadó nyílást gondosan megvizsgáljuk készpénzfelvétel előtt. A csalás során feltűnő, hogy segítőkész emberek jelenhetnek meg, akik furcsa mód nemrég maguk is így jártak. Aranyszabály, hogy amennyiben csak lehetőségünk engedi, ne hagyjuk el az ATM-et ilyen esetben, hogy a csalók ne jussanak a pénzükhöz!
4. Mágnescsík leolvasás az ATM kártyanyílásánál
Olyan eset is előfordulhat, hogy nem ragasztják le a pénzkiadó nyílást, de egy apró, észrevehetetlen szerkezettel a kártya behúzása és kiadása során, az áthaladáskor leolvassák a kártya mágnescsíkját. Ez nehezen vehető észre, de persze gondos megfigyeléssel felfedezhető. Ez ellen ma már az ATM-ek lebegtetéssel, rezgetéssel védekeznek. Ha így adják ki a kártyát, a kis leolvasó szerkezethez egyszer közel kerül, egyszer távol kerül a mágnescsík, így nem fogja tudni a teljes információt rögzíteni, illetve a távolabbi olvasáskor megnő az elektromágneses zaj, ami pontatlan leolvasást, így végül hibás adatokat eredményez majd, s a bűnözők nem fogják tudni felhasználni a pontatlan bankkártya adatot.
Mire kell figyelnünk, melyek a csalók legkedveltebb módszerei? Hogyan védekezhetünk a legelterjedtebb trükkök ellen?
1. Bankkártyaszámok vagy/és PIN kód megszerzése
A kártyát kibocsátó bank nevében telefonon felkeresik az ügyfeleket és kártyaadataikat (kártyaszám, esetleg PIN kód), vagy internetbank hozzáférésüknek adatait kérik el. Természetesen úgy sosem szabad megadnunk adatainkat, hogy minket kerestek meg. Olyan adatot, mint PIN kód vagy jelszó, pedig semmiképp, semmilyen körülmények között nem adhatunk meg! Ha a PIN kódunkat kérik, mindig legyünk rendkívül bizalmatlanok, mert nincs olyan helyzet, amikor jogosan kérhetik, így szinte biztos, hogy a PIN kód kérése bárhol, ami nem ATM vagy POS terminál, erősen csalás gyanús!
Ide tartozik az a módszer is, mely szerint kaphatunk olyan e-mailt, melyben a levélben lévő linkre kell kattintani ahhoz, hogy elérjük bankunk internetbankját. Ilyenkor egy, az eredetire megszólalásig hasonló weboldalon bekérik az ügyfél felhasználói nevét és jelszavát, majd kiderül, az internetbank nem működik. Hát persze, hogy nem, amikor az nem eredeti (bár átirányíthatják az eredetire is azzal az üzenettel, hogy valamilyen probléma miatt újból meg kell adni a belépési adatokat), addigra azonban már a csalók birtokában vannak az adataink! Az ilyen módszerekkel ezért sose engedjük kicsalni adatainkat. Internetbankot minden esetben úgy hívjunk elő, hogy kézzel beírjuk a webcímet a címsorba, vagy a kedvencek közül előhívjuk azt. Bankunk e-mailben sosem kér tőlünk ilyesmit!
2. Klónozás
A klón annyit jelent, hogy az egyszer létező kártyát valamiféleképpen megtöbbszörözik, és az eredeti és a klónja - annak felderítéséig - egyszerre létezik. És természetesen, amíg le nem bukik, más is fizet a mi kártyánkkal, pontosabban annak egy másával. A klónozásos kártyacsalásnál különösen fontos ellenszer a mobilbank szolgáltatás. A visszaélés különleges veszélye, hogy a visszaélés során a kártyabirtokos zsebében végig ott az eredeti kártyája és mit sem sejt arról, hogy közben mások a számláját használják.
3. Leragasztásos csalás
Ez a hiba csak egyes ATM-eknél fordulhat elő. Az ATM pénzkiadó nyílását a bűnözők leragasztják, mire a kártyabirtokos nem kapja meg a pénzét és azt a gép a ragasztási felületre ragadt pénz miatt visszahúzni sem tudja. Ellenszere lehet, ha a pénzkiadó nyílást gondosan megvizsgáljuk készpénzfelvétel előtt. A csalás során feltűnő, hogy segítőkész emberek jelenhetnek meg, akik furcsa mód nemrég maguk is így jártak. Aranyszabály, hogy amennyiben csak lehetőségünk engedi, ne hagyjuk el az ATM-et ilyen esetben, hogy a csalók ne jussanak a pénzükhöz!
4. Mágnescsík leolvasás az ATM kártyanyílásánál
Olyan eset is előfordulhat, hogy nem ragasztják le a pénzkiadó nyílást, de egy apró, észrevehetetlen szerkezettel a kártya behúzása és kiadása során, az áthaladáskor leolvassák a kártya mágnescsíkját. Ez nehezen vehető észre, de persze gondos megfigyeléssel felfedezhető. Ez ellen ma már az ATM-ek lebegtetéssel, rezgetéssel védekeznek. Ha így adják ki a kártyát, a kis leolvasó szerkezethez egyszer közel kerül, egyszer távol kerül a mágnescsík, így nem fogja tudni a teljes információt rögzíteni, illetve a távolabbi olvasáskor megnő az elektromágneses zaj, ami pontatlan leolvasást, így végül hibás adatokat eredményez majd, s a bűnözők nem fogják tudni felhasználni a pontatlan bankkártya adatot.
A csalók újabb és újabb eszközöket vetnek be azért, hogy megszerezzék bankkártyánkat, és felvegyék a rajta található pénzösszeget.
A BRFK VII. kerületi Rendőrkapitánysága készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés miatt folytat nyomozást.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az ismeretlen elkövető augusztus 31-én az esti órákban magát rendőrnek kiadva megjelent egy Nefelejcs utcai lakásban. Az ismeretlen férfi azt állította az ott lakónak, hogy a korábban ellene elkövetett bűncselekmény gyanúsítottját elfogták, ezért ujjnyomat vételre adja át bankkártyáját -ezt a sértett meg is tette. A férfi ezt követően a kártyával ismeretlen helyre távozott, majd később készpénzt vett fel róla. A rendőrség keresi az elkövetőt.
A BRFK Sajtóosztálya a Pénzcentrum.hu-t úgy tájékoztatta: az álrendőr úgy tudta meg a sértett PIN-kódját, hogy a vele folytatott beszélgetés során rákérdezett, a sértett pedig megadta a titkos kódot.
Mire kell figyelnünk, melyek a csalók legkedveltebb módszerei? Hogyan védekezhetünk a legelterjedtebb trükkök ellen?
1. Bankkártyaszámok vagy/és PIN kód megszerzése
A kártyát kibocsátó bank nevében telefonon felkeresik az ügyfeleket és kártyaadataikat (kártyaszám, esetleg PIN kód), vagy internetbank hozzáférésüknek adatait kérik el. Természetesen úgy sosem szabad megadnunk adatainkat, hogy minket kerestek meg. Olyan adatot, mint PIN kód vagy jelszó, pedig semmiképp, semmilyen körülmények között nem adhatunk meg! Ha a PIN kódunkat kérik, mindig legyünk rendkívül bizalmatlanok, mert nincs olyan helyzet, amikor jogosan kérhetik, így szinte biztos, hogy a PIN kód kérése bárhol, ami nem ATM vagy POS terminál, erősen csalás gyanús!
Ide tartozik az a módszer is, mely szerint kaphatunk olyan e-mailt, melyben a levélben lévő linkre kell kattintani ahhoz, hogy elérjük bankunk internetbankját. Ilyenkor egy, az eredetire megszólalásig hasonló weboldalon bekérik az ügyfél felhasználói nevét és jelszavát, majd kiderül, az internetbank nem működik. Hát persze, hogy nem, amikor az nem eredeti (bár átirányíthatják az eredetire is azzal az üzenettel, hogy valamilyen probléma miatt újból meg kell adni a belépési adatokat), addigra azonban már a csalók birtokában vannak az adataink! Az ilyen módszerekkel ezért sose engedjük kicsalni adatainkat. Internetbankot minden esetben úgy hívjunk elő, hogy kézzel beírjuk a webcímet a címsorba, vagy a kedvencek közül előhívjuk azt. Bankunk e-mailben sosem kér tőlünk ilyesmit!
2. Klónozás
A klón annyit jelent, hogy az egyszer létező kártyát valamiféleképpen megtöbbszörözik, és az eredeti és a klónja - annak felderítéséig - egyszerre létezik. És természetesen, amíg le nem bukik, más is fizet a mi kártyánkkal, pontosabban annak egy másával. A klónozásos kártyacsalásnál különösen fontos ellenszer a mobilbank szolgáltatás. A visszaélés különleges veszélye, hogy a visszaélés során a kártyabirtokos zsebében végig ott az eredeti kártyája és mit sem sejt arról, hogy közben mások a számláját használják.
3. Leragasztásos csalás
Ez a hiba csak egyes ATM-eknél fordulhat elő. Az ATM pénzkiadó nyílását a bűnözők leragasztják, mire a kártyabirtokos nem kapja meg a pénzét és azt a gép a ragasztási felületre ragadt pénz miatt visszahúzni sem tudja. Ellenszere lehet, ha a pénzkiadó nyílást gondosan megvizsgáljuk készpénzfelvétel előtt. A csalás során feltűnő, hogy segítőkész emberek jelenhetnek meg, akik furcsa mód nemrég maguk is így jártak. Aranyszabály, hogy amennyiben csak lehetőségünk engedi, ne hagyjuk el az ATM-et ilyen esetben, hogy a csalók ne jussanak a pénzükhöz!
4. Mágnescsík leolvasás az ATM kártyanyílásánál
Olyan eset is előfordulhat, hogy nem ragasztják le a pénzkiadó nyílást, de egy apró, észrevehetetlen szerkezettel a kártya behúzása és kiadása során, az áthaladáskor leolvassák a kártya mágnescsíkját. Ez nehezen vehető észre, de persze gondos megfigyeléssel felfedezhető. Ez ellen ma már az ATM-ek lebegtetéssel, rezgetéssel védekeznek. Ha így adják ki a kártyát, a kis leolvasó szerkezethez egyszer közel kerül, egyszer távol kerül a mágnescsík, így nem fogja tudni a teljes információt rögzíteni, illetve a távolabbi olvasáskor megnő az elektromágneses zaj, ami pontatlan leolvasást, így végül hibás adatokat eredményez majd, s a bűnözők nem fogják tudni felhasználni a pontatlan bankkártya adatot.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az ismeretlen elkövető augusztus 31-én az esti órákban magát rendőrnek kiadva megjelent egy Nefelejcs utcai lakásban. Az ismeretlen férfi azt állította az ott lakónak, hogy a korábban ellene elkövetett bűncselekmény gyanúsítottját elfogták, ezért ujjnyomat vételre adja át bankkártyáját -ezt a sértett meg is tette. A férfi ezt követően a kártyával ismeretlen helyre távozott, majd később készpénzt vett fel róla. A rendőrség keresi az elkövetőt.
A BRFK Sajtóosztálya a Pénzcentrum.hu-t úgy tájékoztatta: az álrendőr úgy tudta meg a sértett PIN-kódját, hogy a vele folytatott beszélgetés során rákérdezett, a sértett pedig megadta a titkos kódot.
Mire kell figyelnünk, melyek a csalók legkedveltebb módszerei? Hogyan védekezhetünk a legelterjedtebb trükkök ellen?
1. Bankkártyaszámok vagy/és PIN kód megszerzése
A kártyát kibocsátó bank nevében telefonon felkeresik az ügyfeleket és kártyaadataikat (kártyaszám, esetleg PIN kód), vagy internetbank hozzáférésüknek adatait kérik el. Természetesen úgy sosem szabad megadnunk adatainkat, hogy minket kerestek meg. Olyan adatot, mint PIN kód vagy jelszó, pedig semmiképp, semmilyen körülmények között nem adhatunk meg! Ha a PIN kódunkat kérik, mindig legyünk rendkívül bizalmatlanok, mert nincs olyan helyzet, amikor jogosan kérhetik, így szinte biztos, hogy a PIN kód kérése bárhol, ami nem ATM vagy POS terminál, erősen csalás gyanús!
Ide tartozik az a módszer is, mely szerint kaphatunk olyan e-mailt, melyben a levélben lévő linkre kell kattintani ahhoz, hogy elérjük bankunk internetbankját. Ilyenkor egy, az eredetire megszólalásig hasonló weboldalon bekérik az ügyfél felhasználói nevét és jelszavát, majd kiderül, az internetbank nem működik. Hát persze, hogy nem, amikor az nem eredeti (bár átirányíthatják az eredetire is azzal az üzenettel, hogy valamilyen probléma miatt újból meg kell adni a belépési adatokat), addigra azonban már a csalók birtokában vannak az adataink! Az ilyen módszerekkel ezért sose engedjük kicsalni adatainkat. Internetbankot minden esetben úgy hívjunk elő, hogy kézzel beírjuk a webcímet a címsorba, vagy a kedvencek közül előhívjuk azt. Bankunk e-mailben sosem kér tőlünk ilyesmit!
2. Klónozás
A klón annyit jelent, hogy az egyszer létező kártyát valamiféleképpen megtöbbszörözik, és az eredeti és a klónja - annak felderítéséig - egyszerre létezik. És természetesen, amíg le nem bukik, más is fizet a mi kártyánkkal, pontosabban annak egy másával. A klónozásos kártyacsalásnál különösen fontos ellenszer a mobilbank szolgáltatás. A visszaélés különleges veszélye, hogy a visszaélés során a kártyabirtokos zsebében végig ott az eredeti kártyája és mit sem sejt arról, hogy közben mások a számláját használják.
3. Leragasztásos csalás
Ez a hiba csak egyes ATM-eknél fordulhat elő. Az ATM pénzkiadó nyílását a bűnözők leragasztják, mire a kártyabirtokos nem kapja meg a pénzét és azt a gép a ragasztási felületre ragadt pénz miatt visszahúzni sem tudja. Ellenszere lehet, ha a pénzkiadó nyílást gondosan megvizsgáljuk készpénzfelvétel előtt. A csalás során feltűnő, hogy segítőkész emberek jelenhetnek meg, akik furcsa mód nemrég maguk is így jártak. Aranyszabály, hogy amennyiben csak lehetőségünk engedi, ne hagyjuk el az ATM-et ilyen esetben, hogy a csalók ne jussanak a pénzükhöz!
4. Mágnescsík leolvasás az ATM kártyanyílásánál
Olyan eset is előfordulhat, hogy nem ragasztják le a pénzkiadó nyílást, de egy apró, észrevehetetlen szerkezettel a kártya behúzása és kiadása során, az áthaladáskor leolvassák a kártya mágnescsíkját. Ez nehezen vehető észre, de persze gondos megfigyeléssel felfedezhető. Ez ellen ma már az ATM-ek lebegtetéssel, rezgetéssel védekeznek. Ha így adják ki a kártyát, a kis leolvasó szerkezethez egyszer közel kerül, egyszer távol kerül a mágnescsík, így nem fogja tudni a teljes információt rögzíteni, illetve a távolabbi olvasáskor megnő az elektromágneses zaj, ami pontatlan leolvasást, így végül hibás adatokat eredményez majd, s a bűnözők nem fogják tudni felhasználni a pontatlan bankkártya adatot.
Feltehetően utazóbűnözők áldozata lett az az idős tatabányai asszony, akinek ellopták pénztárcáját. 14 ezer forintot vittek el tőle és két bankkártyát, melyek mellett a PIN kód is ott volt, így a tolvajok könnyű szerrel tudták felhasználni bolti fizetés során, illetve készpénzfelvételnél. A 71 éves asszonyt összesen 128 ezer forint értékben károsították meg.
A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az idős hölgy gyanútlanul ácsorgott Esztergomban a Bazilikánál lévő buszmegállóban, mikor megállt mellette egy személygépkocsi, benne egy férfival és egy nővel, akik felajánlották neki, hogy elviszik. Bár ők elmondásuk szerint Révkomáromba tartottak, nem okozott gondot nekik a Tatabánya felé kerülni és "egy kis kitérőt" tenni.
Feltehetően bármilyen célállomást mondhatott volna a néni, a tolvajoknak mindegy lett volna, ők ugyanis kizárólag pénzt akartak szerezni. Az asszony csomagjait a hátsó ülésre pakolták, a sértettett pedig az első ülésre ültették, így a hátul ülő tolvaj észrevétlenül kutathatott a táskában. Az asszonynak Tatabányán, miután "segítői" kitették, vált gyanússá a pár segítőkészsége. Ekkor vette észre, hogy a csomagjai közül eltűnt a pénztárcája. Kis idő múlva azzal a ténnyel is szembesülnie kellett, hogy bankszámlájáról a tolvajok leemeltek 100 ezer forintot és Szlovákiában 14 ezer forint értékben fizettek egyik bankkártyájáról.
A trükkösöknek ez volt a legújabb módszere, de emellett a már jól bevált szöveggel is tovább próbálkoznak. Szomjúság, nyugdíj-kiegészítés, segély folyósítása, nyeremények átadása, rokonnal megbeszélt adás-vétel, vagy kölcsön. Egyre szélesebb a rossz szándékú emberek repertoárja, akik ilyen és ehhez hasonló történetekkel akarnak gyanútlan áldozataik lakásába bejutni, hogy aztán bizalmukba férkőzve és figyelmüket elterelve értékeket lopjanak el tőlük.
A tolvajok hivatkoztak már gázár-támogatás vagy nyugdíj-kiegészítés fizetésre, valamely szolgáltatóra, vásárlásra (állat, toll-párna, ruha) vagy éppen értékesítésre (arany ékszerek, seprű, edények...), pénzváltásra, rosszullétre, szomjúságra, csomag átadásra, szociális-segély átadására.
Feltehetően bármilyen célállomást mondhatott volna a néni, a tolvajoknak mindegy lett volna, ők ugyanis kizárólag pénzt akartak szerezni. Az asszony csomagjait a hátsó ülésre pakolták, a sértettett pedig az első ülésre ültették, így a hátul ülő tolvaj észrevétlenül kutathatott a táskában. Az asszonynak Tatabányán, miután "segítői" kitették, vált gyanússá a pár segítőkészsége. Ekkor vette észre, hogy a csomagjai közül eltűnt a pénztárcája. Kis idő múlva azzal a ténnyel is szembesülnie kellett, hogy bankszámlájáról a tolvajok leemeltek 100 ezer forintot és Szlovákiában 14 ezer forint értékben fizettek egyik bankkártyájáról.
A trükkösöknek ez volt a legújabb módszere, de emellett a már jól bevált szöveggel is tovább próbálkoznak. Szomjúság, nyugdíj-kiegészítés, segély folyósítása, nyeremények átadása, rokonnal megbeszélt adás-vétel, vagy kölcsön. Egyre szélesebb a rossz szándékú emberek repertoárja, akik ilyen és ehhez hasonló történetekkel akarnak gyanútlan áldozataik lakásába bejutni, hogy aztán bizalmukba férkőzve és figyelmüket elterelve értékeket lopjanak el tőlük.
A tolvajok hivatkoztak már gázár-támogatás vagy nyugdíj-kiegészítés fizetésre, valamely szolgáltatóra, vásárlásra (állat, toll-párna, ruha) vagy éppen értékesítésre (arany ékszerek, seprű, edények...), pénzváltásra, rosszullétre, szomjúságra, csomag átadásra, szociális-segély átadására.
forrás: penzcentrum.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése