csalók

Magyarországon egyre többen igyekeznek pénzhez jutni, valódi befektetett munka nélkül, mások hiszékenységét, tájékozatlanságát, elkeseredettségét kihasználva. Eddig még nem találtunk olyan szervezetet, akihez fordulni lehetne, ha ilyen esetet leleplezünk. Így egyetlen fegyverünk lehet, a nyilvánosság. Minél több emberhez jusson el, minél több történet!

2011. november 10., csütörtök

Bevásárló kocsit kunyerálók trükkjei

Gyakran találkozunk bevásárlóközpontok parkolóiban olyanokkal, akik elkérik tőlünk bevásárlókocsinkat, hogy megtarthassák a benne lévő pénzt. Érdemes azonban óvatosnak lennünk.


Hétfő délben az egyik pécsi áruház parkolójában egy vásárló odaadta a bevásárlókocsit egy hajléktalannak, aki azért kérte el, hogy a benne lévő pénzt megtarthassa. A nyugdíjas férfi ezután hazament és otthon vette észre, hogy a bevásárlókocsiban felejtette a kézitáskáját, a benne lévő készpénzzel, iratokkal és egyéb tárgyakkal együtt.

A Pécsi Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint az áruház parkolójában még ott találta a hajléktalant, aki először két nőre terelte a gyanút, de a kiérkező rendőrök igazoltatták őt és hajléktalan társát, tőlük ruházatátvizsgálás során a táska, valamint a benne lévő értékek egy része megkerült. A hajléktalanokat előállították, ellenük eljárást indítottak.

Vásárlás közben is legyünk résen!


Érdemes figyelnie a vásárlóknak arra, hogy a nagy sietségben nyitva felejtett vagy lehúzott ablakkal otthagyott autókból a tolvajok előszeretettel emelik el az értékeket. Nem árt, ha kétszer is megbizonyosodunk róla, hogy az autót bezárva hagyjuk e ott a parkolóban, amíg vásárolunk..

Tipikus vásárlói könnyelműség az is, ha a bevásárlókocsin ellenőrizetlenül logó kabát zsebébe, vagy nyitott táskába dobjuk a pénztárcát. Figyeljünk arra is, hogy ne hagyjuk őrizetlenül a megpakolt bevásárlókocsit vagy a teli szatyrokat a fizetés után, mert azokból könnyedén kilophat valamit egy arra ólálkodó tolvaj.

forrás: penzcentrum.hu

Bankkártyás csalások

Egyre rafináltabb csalási módszerekkel találkozhatunk az bankjegykiadó automatáknál és a bankkártyáknál is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy legyünk résen, ha szokatlan problémával találkozunk az ATM-nél, PIN-kódunkat pedig tartsuk fejben, ne hagyjuk kártyánk közelében!
A Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.

A csalással gyanúsított férfi (Fotó: police.hu)

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az ismeretlen elkövető 2011. július 7-én a Budapest XVIII., Gyömrői úton lévő pénzintézetnél lévő ATM automata bankjegy kiadó részét egy ismeretlen tárgyal kitámasztotta, miközben két ügyfél is készpénzt próbált felvenni.
A tranzakció közben az egyik sértettnél az automata készpénzt nem adott ki azonban a másik sértett észrevette az idegen tárgyat, így a készpénzzel együtt kivette azt.

Mire kell figyelnünk, melyek a csalók legkedveltebb módszerei? Hogyan védekezhetünk a legelterjedtebb trükkök ellen?

1. Bankkártyaszámok vagy/és PIN kód megszerzése 


A kártyát kibocsátó bank nevében telefonon felkeresik az ügyfeleket és kártyaadataikat (kártyaszám, esetleg PIN kód), vagy internetbank hozzáférésüknek adatait kérik el. Természetesen úgy sosem szabad megadnunk adatainkat, hogy minket kerestek meg. Olyan adatot, mint PIN kód vagy jelszó, pedig semmiképp, semmilyen körülmények között nem adhatunk meg! Ha a PIN kódunkat kérik, mindig legyünk rendkívül bizalmatlanok, mert nincs olyan helyzet, amikor jogosan kérhetik, így szinte biztos, hogy a PIN kód kérése bárhol, ami nem ATM vagy POS terminál, erősen csalás gyanús!

Ide tartozik az a módszer is, mely szerint kaphatunk olyan e-mailt, melyben a levélben lévő linkre kell kattintani ahhoz, hogy elérjük bankunk internetbankját. Ilyenkor egy, az eredetire megszólalásig hasonló weboldalon bekérik az ügyfél felhasználói nevét és jelszavát, majd kiderül, az internetbank nem működik. Hát persze, hogy nem, amikor az nem eredeti (bár átirányíthatják az eredetire is azzal az üzenettel, hogy valamilyen probléma miatt újból meg kell adni a belépési adatokat), addigra azonban már a csalók birtokában vannak az adataink! Az ilyen módszerekkel ezért sose engedjük kicsalni adatainkat. Internetbankot minden esetben úgy hívjunk elő, hogy kézzel beírjuk a webcímet a címsorba, vagy a kedvencek közül előhívjuk azt. Bankunk e-mailben sosem kér tőlünk ilyesmit!

2. Klónozás 

A klón annyit jelent, hogy az egyszer létező kártyát valamiféleképpen megtöbbszörözik, és az eredeti és a klónja - annak felderítéséig - egyszerre létezik. És természetesen, amíg le nem bukik, más is fizet a mi kártyánkkal, pontosabban annak egy másával. A klónozásos kártyacsalásnál különösen fontos ellenszer a mobilbank szolgáltatás. A visszaélés különleges veszélye, hogy a visszaélés során a kártyabirtokos zsebében végig ott az eredeti kártyája és mit sem sejt arról, hogy közben mások a számláját használják.

3. Leragasztásos csalás


Ez a hiba csak egyes ATM-eknél fordulhat elő. Az ATM pénzkiadó nyílását a bűnözők leragasztják, mire a kártyabirtokos nem kapja meg a pénzét és azt a gép a ragasztási felületre ragadt pénz miatt visszahúzni sem tudja. Ellenszere lehet, ha a pénzkiadó nyílást gondosan megvizsgáljuk készpénzfelvétel előtt. A csalás során feltűnő, hogy segítőkész emberek jelenhetnek meg, akik furcsa mód nemrég maguk is így jártak. Aranyszabály, hogy amennyiben csak lehetőségünk engedi, ne hagyjuk el az ATM-et ilyen esetben, hogy a csalók ne jussanak a pénzükhöz!

4. Mágnescsík leolvasás az ATM kártyanyílásánál


Olyan eset is előfordulhat, hogy nem ragasztják le a pénzkiadó nyílást, de egy apró, észrevehetetlen szerkezettel a kártya behúzása és kiadása során, az áthaladáskor leolvassák a kártya mágnescsíkját. Ez nehezen vehető észre, de persze gondos megfigyeléssel felfedezhető. Ez ellen ma már az ATM-ek lebegtetéssel, rezgetéssel védekeznek. Ha így adják ki a kártyát, a kis leolvasó szerkezethez egyszer közel kerül, egyszer távol kerül a mágnescsík, így nem fogja tudni a teljes információt rögzíteni, illetve a távolabbi olvasáskor megnő az elektromágneses zaj, ami pontatlan leolvasást, így végül hibás adatokat eredményez majd, s a bűnözők nem fogják tudni felhasználni a pontatlan bankkártya adatot.

A csalók újabb és újabb eszközöket vetnek be azért, hogy megszerezzék bankkártyánkat, és felvegyék a rajta található pénzösszeget. 

A BRFK VII. kerületi Rendőrkapitánysága készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés miatt folytat nyomozást. 

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az ismeretlen elkövető augusztus 31-én az esti órákban magát rendőrnek kiadva megjelent egy Nefelejcs utcai lakásban. Az ismeretlen férfi azt állította az ott lakónak, hogy a korábban ellene elkövetett bűncselekmény gyanúsítottját elfogták, ezért ujjnyomat vételre adja át bankkártyáját -ezt a sértett meg is tette. A férfi ezt követően a kártyával ismeretlen helyre távozott, majd később készpénzt vett fel róla. A rendőrség keresi az elkövetőt.

A BRFK Sajtóosztálya a Pénzcentrum.hu-t úgy tájékoztatta: az álrendőr úgy tudta meg a sértett PIN-kódját, hogy a vele folytatott beszélgetés során rákérdezett, a sértett pedig megadta a titkos kódot.

Mire kell figyelnünk, melyek a csalók legkedveltebb módszerei? Hogyan védekezhetünk a legelterjedtebb trükkök ellen?

1. Bankkártyaszámok vagy/és PIN kód megszerzése 


A kártyát kibocsátó bank nevében telefonon felkeresik az ügyfeleket és kártyaadataikat (kártyaszám, esetleg PIN kód), vagy internetbank hozzáférésüknek adatait kérik el. Természetesen úgy sosem szabad megadnunk adatainkat, hogy minket kerestek meg. Olyan adatot, mint PIN kód vagy jelszó, pedig semmiképp, semmilyen körülmények között nem adhatunk meg! Ha a PIN kódunkat kérik, mindig legyünk rendkívül bizalmatlanok, mert nincs olyan helyzet, amikor jogosan kérhetik, így szinte biztos, hogy a PIN kód kérése bárhol, ami nem ATM vagy POS terminál, erősen csalás gyanús!

Ide tartozik az a módszer is, mely szerint kaphatunk olyan e-mailt, melyben a levélben lévő linkre kell kattintani ahhoz, hogy elérjük bankunk internetbankját. Ilyenkor egy, az eredetire megszólalásig hasonló weboldalon bekérik az ügyfél felhasználói nevét és jelszavát, majd kiderül, az internetbank nem működik. Hát persze, hogy nem, amikor az nem eredeti (bár átirányíthatják az eredetire is azzal az üzenettel, hogy valamilyen probléma miatt újból meg kell adni a belépési adatokat), addigra azonban már a csalók birtokában vannak az adataink! Az ilyen módszerekkel ezért sose engedjük kicsalni adatainkat. Internetbankot minden esetben úgy hívjunk elő, hogy kézzel beírjuk a webcímet a címsorba, vagy a kedvencek közül előhívjuk azt. Bankunk e-mailben sosem kér tőlünk ilyesmit!

2. Klónozás 

A klón annyit jelent, hogy az egyszer létező kártyát valamiféleképpen megtöbbszörözik, és az eredeti és a klónja - annak felderítéséig - egyszerre létezik. És természetesen, amíg le nem bukik, más is fizet a mi kártyánkkal, pontosabban annak egy másával. A klónozásos kártyacsalásnál különösen fontos ellenszer a mobilbank szolgáltatás. A visszaélés különleges veszélye, hogy a visszaélés során a kártyabirtokos zsebében végig ott az eredeti kártyája és mit sem sejt arról, hogy közben mások a számláját használják.

3. Leragasztásos csalás


Ez a hiba csak egyes ATM-eknél fordulhat elő. Az ATM pénzkiadó nyílását a bűnözők leragasztják, mire a kártyabirtokos nem kapja meg a pénzét és azt a gép a ragasztási felületre ragadt pénz miatt visszahúzni sem tudja. Ellenszere lehet, ha a pénzkiadó nyílást gondosan megvizsgáljuk készpénzfelvétel előtt. A csalás során feltűnő, hogy segítőkész emberek jelenhetnek meg, akik furcsa mód nemrég maguk is így jártak. Aranyszabály, hogy amennyiben csak lehetőségünk engedi, ne hagyjuk el az ATM-et ilyen esetben, hogy a csalók ne jussanak a pénzükhöz!

4. Mágnescsík leolvasás az ATM kártyanyílásánál


Olyan eset is előfordulhat, hogy nem ragasztják le a pénzkiadó nyílást, de egy apró, észrevehetetlen szerkezettel a kártya behúzása és kiadása során, az áthaladáskor leolvassák a kártya mágnescsíkját. Ez nehezen vehető észre, de persze gondos megfigyeléssel felfedezhető. Ez ellen ma már az ATM-ek lebegtetéssel, rezgetéssel védekeznek. Ha így adják ki a kártyát, a kis leolvasó szerkezethez egyszer közel kerül, egyszer távol kerül a mágnescsík, így nem fogja tudni a teljes információt rögzíteni, illetve a távolabbi olvasáskor megnő az elektromágneses zaj, ami pontatlan leolvasást, így végül hibás adatokat eredményez majd, s a bűnözők nem fogják tudni felhasználni a pontatlan bankkártya adatot.

Feltehetően utazóbűnözők áldozata lett az az idős tatabányai asszony, akinek ellopták pénztárcáját. 14 ezer forintot vittek el tőle és két bankkártyát, melyek mellett a PIN kód is ott volt, így a tolvajok könnyű szerrel tudták felhasználni bolti fizetés során, illetve készpénzfelvételnél. A 71 éves asszonyt összesen 128 ezer forint értékben károsították meg.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az idős hölgy gyanútlanul ácsorgott Esztergomban a Bazilikánál lévő buszmegállóban, mikor megállt mellette egy személygépkocsi, benne egy férfival és egy nővel, akik felajánlották neki, hogy elviszik. Bár ők elmondásuk szerint Révkomáromba tartottak, nem okozott gondot nekik a Tatabánya felé kerülni és "egy kis kitérőt" tenni.

Feltehetően bármilyen célállomást mondhatott volna a néni, a tolvajoknak mindegy lett volna, ők ugyanis kizárólag pénzt akartak szerezni. Az asszony csomagjait a hátsó ülésre pakolták, a sértettett pedig az első ülésre ültették, így a hátul ülő tolvaj észrevétlenül kutathatott a táskában. Az asszonynak Tatabányán, miután "segítői" kitették, vált gyanússá a pár segítőkészsége. Ekkor vette észre, hogy a csomagjai közül eltűnt a pénztárcája. Kis idő múlva azzal a ténnyel is szembesülnie kellett, hogy bankszámlájáról a tolvajok leemeltek 100 ezer forintot és Szlovákiában 14 ezer forint értékben fizettek egyik bankkártyájáról.

A trükkösöknek ez volt a legújabb módszere, de emellett a már jól bevált szöveggel is tovább próbálkoznak. Szomjúság, nyugdíj-kiegészítés, segély folyósítása, nyeremények átadása, rokonnal megbeszélt adás-vétel, vagy kölcsön. Egyre szélesebb a rossz szándékú emberek repertoárja, akik ilyen és ehhez hasonló történetekkel akarnak gyanútlan áldozataik lakásába bejutni, hogy aztán bizalmukba férkőzve és figyelmüket elterelve értékeket lopjanak el tőlük.

A tolvajok hivatkoztak már gázár-támogatás vagy nyugdíj-kiegészítés fizetésre, valamely szolgáltatóra, vásárlásra (állat, toll-párna, ruha) vagy éppen értékesítésre (arany ékszerek, seprű, edények...), pénzváltásra, rosszullétre, szomjúságra, csomag átadásra, szociális-segély átadására.

forrás: penzcentrum.hu

Újabb leleményes lehúzások, családtagnak álcázva

Újfajta csalási mód terjedt el az utóbbi időben, melynek főleg idős, hiszékeny embereket esnek áldozatául.
A rendőrség tájékoztatása szerint egy balatonfüredi asszonyt szeptember 23-án, a déli órákban egy ismeretlen férfi hívott fel telefonon, aki a fiának mondta magát. A férfi azonnal a lényegre térve 500 ezer forint készpénzt kért tőle. Elmondta továbbá, hogy a pénzért nem személyesen megy majd el, hanem egy barátja fog ez ügyben hamarosan jelentkezni. 

A sértett az utasításokat vakon követve, nem sokkal később, lakása előtt a kapuban át is adta az idegennek az előre megbeszélt összeget. Csak másnap tudatosult benne, hogy becsapták, és ment el a városi rendőrkapitányságra feljelentést tenni.
Pénzcentrum vélemény
Sokan most azt gondolhatják, velük biztosan nem történik meg ilyesmi. A csalók azonban újabb és újabb trükköket eszelnek ki, hogy elvegyék pénzünket.

Ha valamely rokonunk hív fel, hogy bajban van, sürgősen pénzre van szüksége, sokszor nem is gondolkozunk, azonnal odaadjuk a kért összeget. Érdemes azonban résen lenni, és a legnagyobb pánikhelyzetben -vagy olyan szituációban, ami annak tűnik- is le tudjuk ellenőrizni a hívó felet. Akár úgy, hogy egy-két ellenőrző kérdéssel meggyőződünk a telefonáló személyéről, vagy úgy, hogy pár perccel később visszahívjuk személyesen azt, aki (állítólag) tőlünk pénzt kért. Ha pedig ismeretlen érkezik hozzánk a pénzért, írjuk fel rendszámát, vagy a lehető legalaposabban jegyezzük meg arcát, ruházatát, külső ismertetőjegyeit. 
forrás: penzcentrum.hu

Termékbemutatók

Az elmúlt időszakban több fogyasztóvédelmi bejelentés is érkezett Csongrád megyében a termékbemutatókat szervező cégek ellen. Az ilyen vállalkozások módszerei egyre gátlástalanabbnak, a fogyasztók pedig egyre kiszolgáltatottabbnak tűnnek. 
Egy 70 éves károsult a delmagyar.hu-nak panaszolta el átverésének történetét. Az idős nő elmondása szerint szeptember elején Szegeden vett részt termékbemutatón: olyan háztartási gépeket ajánlottak a kizárólag idős emberekből álló hallgatóságnak, amelyek használatával egészségesebben élhetnek.

A termékbemutató műsor csúcspontján ezúttal is nyereményeket sorsoltak. A nyugdíjas tanárnő volt a legszerencsésebb: 1-es sorszámával valamennyi háztartási gépet elvihette roppant kedvezményesen, 1 millió 159 ezer forint helyett 329 ezer 999 forintért. (Utóbb kiderült: a többek között robotgépből és különböző tartozékokból álló szett a tizedét, legfeljebb 30-50 ezer forintot éri, valamint az is, hogy 6 embernek volt 1-es sorszáma.)

A tanárnő, aki nem akart vásárolni, és készpénzt se vitt magával, azt mondja: ettől "megszédült", és nem tudta kontrollálni a történéseket. Azonnal hátra kellett mennie a terem végébe, különböző papírokat írattak vele alá, arról is, hogy kifizetett 33 ezer forint előleget. Holott egy fillért sem adott oda. Nyilatkoznia kellett, mennyi a nyugdíja.

A hölgy délutánra "kijózanodott", mivel beszélt közben a lányával: amikor hozták a gépeket, nem akarta őket átvenni. Közölték, addig nem mozdulnak, amíg nem fizeti ki a 33 ezer forintot, az árut pedig lerakják a ház elé. 

A dolog egyik furcsasága, hogy a nő nyugtát kapott az előlegről délelőtt, pedig csak délután adta oda a pénzt. A bank ráadásul utóbb kölcsönszerződést is küldött neki, pedig az üzlettől már másnap visszalépett, és azt a cég el is fogadta.

A nyugdíjas nő azóta visszaküldte postán a gépeket, neki viszont tartoznak az előleggel. Nincs se pénze, se háztartási gépe, csak egy 4 évre szóló, havi 15 ezer forintos, 554 ezer forint végösszegű kölcsönszerződése. A THM 41 százalék. A nő az ügyben rendőrségi feljelentést tett. 

Fogyasztóvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy fontoljuk meg ezeket a vásárlásokat: ne 5 perc alatt döntsünk százezrekről. Ne higgyük el, hogy elszalasztjuk a soha vissza nem térő alkalmakat. Ne írjunk alá olyan szerződéseket, amelyek tartalmát nem ismerik, és ne adjuk át a legszemélyesebb dokumentumainkat.


forrás: penzcentrum.hu

Indul az átverések szezonja

Önkormányzati dolgozónak, gázszerelőnek, a nyugdíjfolyósító munkatársának adják ki magukat azok a bűnözők, akik így megtévesztve -főként idős- áldozataikat gyakran százezreket lopnak el. A közelgő népszámlálásnál is hasonló átverésekre kell számítani, ezért érdemes résen lennünk: íme a rendőrség tanácsai. 
A rendőrség tájékoztatása szerint szerdán kora délután ismeretlen személy Szombathelyen a Thököly Imre utca egyik lakásába az önkormányzat munkatársának kiadva magát bejutott, majd onnan forintot és eurót tulajdonított el kb. 70.000 forint összegben.

Szintén ismeretlen elkövető Szombathelyen a Bakó József utca egyik lakásába az ott lakót megtévesztve jutott be, majd a sértett figyelmetlenségét kihasználva kb. 500.000 forint készpénzt tulajdonított el.

Trükkös tolvaj áldozata lett egy 83 éves pécsi asszony is tegnap délelőtt. Az idegen nő azzal az ürüggyel jutott be a sértett lakásába, hogy a társasház egyik lakójának szeretne üzenetet írni, az idős asszony papírt és tollat adott neki, ezalatt az idő alatt kihasználva a sértett figyelmetlenségét és idős korát eltulajdonította több, mint 100.000 Ft készpénzét.

Bűnmegelőzési tanácsok

A rendőrség felhívja a lakosság figyelmét a fentebb említett esetek kapcsán, hogy a közelgő népszámlálás alkalmával is trükkös csalók, - akik hivatalos személy"-nek kiadva magukat -járhatnak házról házra, majd miután bejutottak, az alkalmas pillanatban elemelhetik az értékeket. 

Az elkövetőkre jellemző, hogy ápoltak, rendezettek, modoruk megnyerő, határozott fellépésükkel beférkőzhetnek az emberek bizalmába. Sokféle hihető, életszerű történetbe, legendákba szövik bele a valójában megtévesztő és mindig haszonszerzésre irányuló mondandójukat. 

A statisztika szerint a trükkösök gyakran adják ki magukat, valamely szolgáltató munkatársának, és pénzvisszafizetés ürügyén kérnek bebocsátást. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb szolgáltatónál nincs készpénzforgalom. A túlfizetéseket átutalással, a számlákon történő jóváírással egyenlítik ki.

A hivatalos ügyben eljáró személyek fényképes igazolvánnyal igazolják magukat, de a legjobb, ha egy telefonhívással őket is leellenőrizzük. A szolgáltatónál, melyre a bebocsátást kérő idegenek hivatkoznak, utána lehet érdeklődni, hogy aznap hol, mikor terveznek óraleolvasást.


forrás: penzcentrum.hu

Feltöltő kártyás csalás!

Trükkös csalásnak lett áldozata egy férfi nemrég Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Példája azt mutatja, hogy a csalók nem ismernek lehetetlent, nekünk pedig még óvatosabbnak kell lennünk, ha pénzünkről van szó. 


A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint szombaton hívta fel áldozatát az ismeretlen, hogy nyert több mint 700 ezer forintot. Nem kell mást tennie, csak feltölteni rövid időn belül bizonyos összegeket ATM automatán keresztül egy általa megadott telefonszámra. 

A sértett megörült a jó hírnek és nem vette észre, hogy közben csalás áldozatává vált. Csaknem 100.000 forintot töltött így fel az idegen telefon számára. 

Legyünk óvatosak!
Érdemes gyanakodni, ha hasonló telefonhívást kapunk. Korábban előfordult, hogy magát a mobilszolgáltató munkatársának bemutató elkövető csalt ki pénzt áldozatától, de egy esetleges nagy nyeremény híre is adhat okot gyanakvásra. 

Sokan most azt gondolhatják, velük biztosan nem történik meg ilyesmi. A csalók azonban újabb és újabb trükköket eszelnek ki, hogy elvegyék pénzünket.

Ha valamely rokonunk hív fel, hogy bajban van, sürgősen pénzre van szüksége, sokszor nem is gondolkozunk, azonnal odaadjuk a kért összeget. Érdemes azonban résen lenni, és a legnagyobb pánikhelyzetben -vagy olyan szituációban, ami annak tűnik- is le tudjuk ellenőrizni a hívó felet. Akár úgy, hogy egy-két ellenőrző kérdéssel meggyőződünk a telefonáló személyéről, vagy úgy, hogy pár perccel később visszahívjuk személyesen azt, aki (állítólag) tőlünk pénzt kért. Ha pedig ismeretlen érkezik hozzánk a pénzért, írjuk fel rendszámát, vagy a lehető legalaposabban jegyezzük meg arcát, ruházatát, külső ismertetőjegyeit. 


forrás: penzcentrum.hu

Így húzzák le a külföldieket, és járatják le még jobban Mo.-t

Közel 150 ezer forintra húztak le egy angol fiatalembert, miután az M1-es autópályán, műszaki hiba miatt, a hivatalos segélykérő telefonon kért segítséget.
Október 24-én kezdődött Gavin Bell ügye - írja a Kisalfold.hu. A korábban 2 évig Győrött dolgozó férfi az M1-es autópályán haladt, amikor meghibásodott autóján az ablaktörlő. Mivel a hatalmas viharban nem merte folytatni útját a férfi, inkább félreállt Bicske előtt és a hivatalos segélykérő telefonon kért segítséget.

A sárga angyal segítségére alig fél órát kellett várnia, azt azonban nem gondolta milyen mélyen a pénztárcájába kell majd nyúlnia az autómentés után. Az autómentős ugyanis úgy kért 300 eurót a szállításért, hogy a számlán áfával együtt 75 ezer forint szerepelt.

Azon túl, hogy elég soknak mondható a 75 ezer forint a műszaki mentésért, igencsak erősen fogott az autómentős tolla, hiszen a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerint az adott napon 297 forinton jegyezték az eurót, vagyis a 300 euró jó 14 ezer forinttal több volt, mint a forintban kalkulált összeg.

Természetesen a lehúzás itt még nem ért véget. A szervizben - ahová az autómentő szállította - további 160 eurót kértek el tőle szervízdíjként, egy alig negyedórás munkáért. "Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a velem történthez hasonló esetek miatt a külföldiek rossz szájízzel távoznak ebből a szép országból" - összegezte az eset tanulságát a hírportálnak Gavin Bell.

Mint azt az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a hírportálnak elmondta, a társaság csak közbeszerzés útján kiválasztott, megbízható, szerződéses partnereket alkalmaz autómentőként a hazai autópályákon. Ugyanakkor más autómentősök is folyamatosan járják a sztrádákat. A korábbi hasonló esetekről mindig bebizonyosodott, hogy a lerobbant autósokat nem az operátor által küldött autómentős károsította meg, hanem olyan vállalkozó, akinek semmilyen kapcsolata nincs az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-vel.


forrás: penzcentrum.hu